9. fejezet: Az osztály

Úgy hat óra múlva kopogásra keltem föl. Lassan kikászálódtam az ágyból, és a bejárati ajtó felé csoszogtam. Közben belepillantottam a tükörbe. Egész normális fejem volt, csak a hajam olt összekócolódva.
Mikor az ajtóhoz értem és kinyitottam, az igazgatónőt láttam meg magam előtt. Szó nélkül bejött, kicsit arrébb lökve engem. Leült a kanapéra, én pedig mellé. Az előttünk lévő kis asztalra lerakott egy csomó iratot.
- Írja alá ezeket. Ma éjszaka már kezdhet is az osztályával. - mondta és a kezembe nyomott egy tollat. Túl lusta voltam ahhoz, hogy el is olvassam a papírokat. Inkább csak mindnek az aljára odafirkantottam az aláírásomat.
- Rendben, köszönöm. Nyolckor már legyen a 21-es teremben. Most van.. - megnézte a szoba falán lévő órát - délután négy óra. Van még négy órája összekészülni. A tankönyveket a padjában fogja megtalálni. Itt a névsor is és az ülésrend is. Majd tanulmányozza őket. - állt föl, és kiindult az ajtón. Még a válla fölött elköszönt, majd eltűnt a hosszú folyosón. Én pedig megnéztem a névsort. Rajta 12 név szerepelt Köztük az enyém, és még egy ismerős név is szerepelt. Péterfí Dániel.. hurrá. -_-
Így állt össze a lista:

1. Alfa Róbert
2. Álmossy Sándor
3. Brit Nátália
4. Bucovsky Aslie
5. Déli Nina
6. Fekete Tamás
7. Francia Zsolt
8. Hornyák Izabella
9. Kirisits Márk
10. Péterfi Dániel
11. Szűcs Nikoletta
12. Weisel Kelly

Az ülésrend:

Ülésrend

Legalább nem Dani mellett kellett ülnöm.

Négy óra múlva már kisiminkelve, fölöltözve és lezuhanyozva álltam a 21-es terem előtt, ami a harmadik emeleten helyezkedett el. Rajtam egy fekete csőgatya, egy fekete, szegecses cipő, egy fekete, koponyás póló és egy csomó szegecses kiegészítő volt. Hát.. kicsit sötétre vettem a figurát. 

Mikor beléptem a terembe, azonnal az ablak melletti, utolsó padba levágtam a táskám, és fölültem az asztalra. Bedugtam a fülembe a fülhallgatóm és üvöltettem a zenét. Szépen, lassan jöttek befelé az emberek, mígnem már csak Dani és a tanár hiányzott az óra elkezdéséhez. Ahogy végignéztem a termen, az ülésrend szerint meg tudtam állapítani, hogy ki kicsoda, mivel épp mindenki a helyén ült. Legalábbis úgy tűnt. 

Osztálytársaim: 

Lányok

Nátália

Nikoletta

Izabella

Kelly

Nina

Fiúk:

Sándor

Zsolt

Tamás

  

Robi

Márk

Hirtelen valaki megállt előttem. Az egyik srác volt, szerintem Márk. Fekete haja a szemébe lógott. Fekete pulcsijának a kapucnija a fején volt. Éppen engem vizslatott a szemével. 

- Új vagy? - kérdezte. 

- Igeen.. - húztam el a szót, miközben kiszedtem a fülhallgatót a fülemből. Vagyis csak az egyiket, a másikban még mindig üvöltött a Never surrender Érdeklődve néztem föl rá. Épp hogy beláttam a kapucnija alatt. Gyönyörű zöld szemei voltak. Orrában volt egy piercing. És a szemöldökén is. Hmm.. nekem a köldökömben van egy lódós piercing, ami fekete és a közepén egy kék kő van. 

- Aham. És mennyi idős vagy? - kérdezte végül.

- Tízen nyolc. - válaszoltam egyszerűen. Ő pedig elmosolyodott. 

- De úgy igazából, nem pedig kinézetre. 

- Jaa.. hát úgy is tízen nyolc. - mondtam. Láthatóan meglepődött. Összevont szemöldökkel figyelt.

- Mér'? Mikor változtál át?

- Hmm.. ha jól számolom akkor úgy.. 16 órája kb. - húztam el a számat. Ő pedig elnevette magát.

- És azonnal itt kötöttél ki?! Hát gratu. 

- Nem lennék itt, ha nem futottam volna össze Erminékkel! - sopánkodtam. Neki pedig lesápadt a vigyor az arcáról. 

- Baszki. Itt vannak mind a hatan? - kérdezte. Én pedig utánaszámoltam. Aly, Szandra, Barbi, Ermin, Dani, Anti.. igen ez hat.

- Hát velük hurcoltak ide. Csak engem elvitt az igazgató, így nem tudom, hogy a többiekkel mi lett. Bár.. az osztályban elméletileg benne van Dani is.. - töprengtem. És épp ekkor lépett be az előbb említett fiú. Engem azonnal kiszúrt. És miután engem alaposan végigmért, csak utána nézett rá a mellettem ácsorgó srácra. Szinte lángolt a szeme a gyűlölettől.